Скачать с ютуб Kiss Gyula Blonde d'Aquitaine és Német Húsmerinó és Texel tenyészet в хорошем качестве

Kiss Gyula Blonde d'Aquitaine és Német Húsmerinó és Texel tenyészet

Egy juhászat, ahol profi a takarmányozás- és tenyésztéstechnológia Kiss Gyula, juh törzstenyésztő 2021-ben a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon különdíjat kapott a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.-től a legszínvonalasabb növendék húscsoport bemutatásáért. A kiérdemelt különdíjat nem csupán egyszeri szép teljesítményért ítélte oda a takarmányfejlesztő-és gyártó vállalat, hanem az egész család több generáción átívelő példaértékű, fenntarthatóan eredményes gazdálkodási modelljének elismeréseként is. Kiss Gyula szabadhídvégi mintagazdaságába látogattunk, ahol a gazda fiával, Kiss Gáborral fogadott minket. Az állattartó telep megtekintése közben arra kértük őket, hogy meséljenek a gazdaság alapításáról és fejlesztéséről. A családi gazdaságunk 2004-óta működik önálló egységként, de már előtte is foglalkoztunk juhokkal és szarvasmarhákkal. A kaposvári főiskola elvégzése után szarvasmarhatenyésztési szaküzemmérnöki diplomát is szereztem, majd azonnal juhász lettem – emlékezett mosolyogva Kiss Gyula. 1991. április 4-én megvásároltam a lajtahansági juhászoktól egy 37 darab német húsmerinóból álló kis törzstenyészetet. Ez volt az első saját állományom és ezzel léptem be ugyanebben az évben a Magyar Juhtenyésztő Szövetségbe. Akkortájt a legkisebb juh törzstenyészet is 300-400 egyedet számlált, így volt, aki megkérdezte tőlem, hogy: „Komám, mit akarsz te ezzel a 37 darab jószággal, mi lesz ebből?” – Én meg csak annyit feleltem, hogy tenyészteni szeretném és bízom benne, hogy nagyon szép törzstenyészet válik belőle. Ennek megfelelően anyai vonalat nem, csak Németországból vásárolt apaállatokat hoztunk az állományba és ezzel dolgoztunk 2004-ig, amikor már 370 anyajuhot számlált a törzstenyészetünk. Mindeközben rendszeresen részt vettünk szakmai kiállításokon – a debreceni Farmer Expo-n például máig, már négyszer hoztuk el a kiállítás Nagydíját. Nem csak hivatás volt a juhtenyésztés, hanem ez volt a család hobbija is. A gyermekeink is ebben a szellemben nőttek fel – és mára úgy néz ki, hogy sikerült velük megszerettetni a gazdálkodói életformát. Most 400 anya van. Legelőkertes rendszerben legeltetünk és én vagyok az anyákkal az ellési időszakban. A juhlétszám leépítésével párhuzamosan előtérbe került a szarvasmarhatenyésztés is. 20 darab Blonde d’Aquitaine fajtatiszta anyatehenünk van és két év szaporulatából az üszőket is megtartottuk – a tenyészbikákat pedig értékesítjük. Idő közben hízó alapanyagot is vásároltunk – de alapvetően a szarvasmarha-tenyésztési célunk az, hogy homozigóta szarvatlan állományt tudjunk kialakítani. A szarvasmarhákat is – a juhokhoz hasonlóan – addig legeltetjük villanypásztor mögött, amíg az időjárás megengedi. A bárányokat saját készítésű takarmánykeveréken neveljük – és a takarmányos zsákok emelgetése helyett ehhez egy speciális, 10 mázsás konténeres anyagmozgatási rendszert fejlesztettünk, ami különösebb emberi erőfeszítés nélkül is nagyon jól alkalmazható – miközben a kártevőktől is meg tudjuk óvni az értékes takarmányt. Idén az utolsó kaszálású füvet- és lucernát is becsomagoltuk. A száraz évjáratok után el kell gondolkodnunk a nagyobb tömeget adó hibridfű-vetésén, ugyanis a kaszálók és lucernák sem adnak olyan hozamot, amit elvárnánk. Egy-egy elkeserítően száraz időszak után már a legelő öntözésén is elgondolkodtunk a Sió csatorna közelsége miatt… – fűzte hozzá keserűen Gábor. Édesapám 25 éves nagyüzemi tapasztalatai alatt kidolgoztuk annak a technológiáját, hogyan tudjuk 2 évben háromszor megelletni az anyákat. Az állomány ilyen módon ketté van osztva. Az anyák egyik fele egyszer, a másik felekétszer ellik. A tavaszi termékenyülési nehézségeken hormonkezeléssel, ivarzás indukcióval javítunk, így mindig van a gazdaságban árualap. Gábor fiam Ausztráliában több hónapos tanulás során elsajátította az ultrahangos vemhességvizsgálat módszerét, amiről már sokéves tapasztalattal a háta mögött kijelenthetjük, hogy tökéletesre fejlesztett – az ivarzásszinkronizálással együtt – vette át a szót Kiss Gyula. Termékenyítést követően 45 nappal, már az embrió felszívódásának veszélye nélkül, biztonsággal kijelenthetjük egy anyáról, hogy vemhes, vagy nem. Amellett, hogy újra tudjuk vemhesíteni az üresen maradt állatokat, a takarmányozásukat is jobban az igényeikhez tudjuk igazítani. Úgy gondolom, hogy ezt a módszert sokkal több gazdaságban lehetne alkalmazni, hiszen a haszonállat tartásnak a nevében is benne van a sikerének kulcsa: Olyan állatot kell tartani, amely a hasznot hozza, nem pedig viszi. Nem szabad olyan jószágot etetni, amelyik nem termel a gazdaság számára. Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.