Скачать с ютуб Pósfa zenekar - Szilicei zöld erdőbe в хорошем качестве

Pósfa zenekar - Szilicei zöld erdőbe

Pósfa zenekar: Szilicei zöld erdőbe... Vasvári verbunk, juhászballada és csárdások (Alsókálosa-Szilice, Gömör) Iván Péter - hegedű/violin, ének/vocal Ifj. Gelencsér János - hegedű/violin Iván András - brácsa/viola, hegedűkontra/violin, ének/vocal Álló István - nagybőgő/double bass, ének/vocal Gólya Márton - cimbalom/dulcimer, ének/vocal Iván Zoltán - tárogató, ének/vocal Madocsai Imre - ének/vocal Album: Felvidékről szeretettel (Felvidéki magyar népzene) Megjelent/Released on: 2020.03.07 Hangmérnök/Sound engineer: Szabó Ádám - Gila Studio ℗ 2020 Pósfa zenekar Szöveg/Lyrics: Leégett a szentpéteri hodály, Bele égett kilenc juhászbojtár. Hej, kilenc juhász, kilenc pár ruhája, Számadónak sallangos subája. Számadónak nincsen annyi kárja, Megveszi az egri nagy vásárba'. De a szegény kilenc juhászlegény, Még maga is beleégett szegény. Barna kislány kerüli a hodályt, Kérdezgeti, hol a juhászbojtár. Barna kislány, hiába keresed, Beleégett, ki téged szeretett. Mutassák meg annak a sírhalmát, Hagy ültessek én rá piros rózsát. Rózsát teremjen az, ne tövisket, Mer az engem igazán szeretett. Szilicében van egy kopár legelő, Közepében van egy gyászos temető. Arra megyek, arra hajtom a gulyát, Fölkeresem a szeretőm sírhalmát. A sírjára nefelejcset ültettem, Este reggel könnyeimmel öntöztem. Ráborulok, sírok rajta sokáig, Míg a fekete föld sárrá nem válik. Szilicén a nádfedeles tanyába, Oda van a szilaj csikóm behajtva. Szilaj csikó ne legelj a kopáron, Elhagyott a kökényszemű galambom. Szilicei zöld erdőbe kimentem sétálni, Hallok ott egy kakukkmadárt hármat kiáltani. Szólj még egyet, kakukkmadár, a többit nem bánom, Elhagyott a kisangyalom, míg élek, sajnálom. Kimentem én, kimentem az erdőbe sétálni, Ott láttam egy barna kislányt kék ibolyát szedni. Odamentem, megkérdeztem, kinek az ibolya? Bánatába azt felelte, jó lesz a síromra. Száz forintot adtam egy pej lóért, Másik százat a rávaló szerszámért. Harmadikat adtam egy szép lányért, Azt is csak egy éjjeli szállásért. Száz forintot adtam egy pej lóért, Másik százat a rávaló szerszámért. A harmadikat egy szép barna lányér’, Kit nem adnék az egész világér’. Minek nékem a kálosi határ, Ha nincs benne kiért a szívem fáj. Más falusi határ fele nézek, Ott van akit igazán szeretek. Nincsen nékem se apám, se anyám, Csak egyedül te vagy édes rózsám. Nincsen nékem a világon senki, Ha meghalok te siratsz engem ki.