Скачать с ютуб Ifj Szerényi Béla - Diploma videó 2020 в хорошем качестве

Ifj Szerényi Béla - Diploma videó 2020

1. „Lélekzet” – 15’22 Nyárádmentéről, Bálványosváraljáról és Székről való dallammeneteket fűztem „egy levegőre”. Idős mestereink stíluselemein felül nagyon fontosnak tartom a gondolkodásmódjuk, dallamívek, dallam-menetek szerkesztési elvének elsajátítását. A szám fő koncepciója az egyszeri felvétel. Miután leültem a székre, játszottam ezen tájegységekről a kedves dallamaimat, természetesen a stílusjegyek szigorú betartásával, de mégis – előre megírt dallamsorrend, mennyiség híján – improvizatív, saját gondolkodásomat kifejező előadásban. 2. „Bús az idő a Nap nélkül” – 3’10 Szim András kömörői pásztorember (Szatmár) furulyás nótáit dolgoztam fel, fókuszálva az izgalmas dallamváltozatokra, egyéni variációkra, periódusból való tudatos kilépegetésre. Tarcsa Sándor nagyecsedi citerás adatközlő archaikus játékával párosítottam (nyomó, diatonikus játékstílus), az akkori pásztorbálak hangulatát megidézve. 3. „Mindaddig bújdosok” – 5’18 Somogyország betyárjainak pandúrűző mindennapjait legjobban a hosszúfurulya suttogása idézi fel. Bíró István gyönyörű Bogár Imre hallgatója indítja a mesét, amit Káplár János kesergő rabnótája folytat. Persze a virtuóz kanásztánc sem maradhat ki a végéről! 4. „Sarokra vágatva” – 13’50 A kezdő furulyaszóló koncepciójával keretbezárva a „koncertet”, tápai muzsikával adom át a stafétát a tekerőnek. Kónya György olykor a klarinét, olykor a tekerős tallabillézést, recsegést idéző furulyajátékát mindig öröm kísérni. A friss csárdást Kiss József, fábiánsebestyéni tekerős egyedi „Az olájok” variánsába vezetem át. Nincs sok felvétel tőle sajnos, de azok annál virtuózabb, egyéni megoldásokkal teletűzdelt dallamok. Külön ínyencségnek szántam, hogy megmutassam Kiss József a Pátria felvételeken hallható tekerőjét – a XIX. század végén készült hangszer – , mely a mai napig hibátlan állapotban van. A nagy múltú öreg hangszer tiszteletet parancsoló, mély szavát visszakéri a velem egy idős (23), fiatal tekerőm még egy fábiáni frisses erejéig. A „250 éves”-nek nevezett nóta „kísér át minket a Tiszán”, Papp Rókus tiszaalpári tekerős tanyájára, ahol már szól a szép hallgató. Az asszimetriákban bővelkedő csárdásmenetet Bársony Mihály - Papp Rókus duó felvételei alapján játszottam, melyben szintén kuriózumnak számít, hogy Bársony Mihály Esz-klarinétján muzsikálok (XIX. század végi hangszer, ő is úgy örökölte egy idős muzsikustól). „Révész nótának” a „Kék ibolya..” dallamot használom, amivel szép lassan átevezünk a triolákban gazdag, vágatós tiszaalpári asszimetriából Csongrád megyébe, Szentesre. A szám utolsó dallamai Kanfi Horváth István és Halász Szabó Zsigmond szentesi muzsikusok repertoárjából, valamint Bartók szentesi gyűjtéséből van, szemléltetve a két klarinét-tekerő trió elsöprő hangzását.